2010. október 12., kedd

"There's just so many things..."

Amerikáról 2 dolgot kell tudni. ..na jó, igaziból vagy 50milliót, de ez most mindegy. Szóval az egyik: rádiót hallgatni kész kihívás. 1 MHz-en belül van legalább 3 adó, és a legtöbbje spanyol. A többi jó része country, van egy kevés zúzós, a maradék 1-2 darab meg mai dalokat játszik. És a spanyolokon kívül mindegyik csak sercegve jön be, bárhol is legyen az ember. Gyász. A zenei változatosság meg, hááát.... had ne mondjam. Kb. 15-20 dal megy folyamatosan. Ha az ember jól tekergeti ide-oda a csatornákat, akkor egy adott dalt kb. 10 percenként meghallgathat. :D Megy most itt a Kate Perry egyik új dala, meg a Rihanna feat. Eminem, meg van a Soul sister, megmegmeg.. valami Enrique is akad, meg ilyenek. Nem rosszak ezek, de ennyi erővel simán hallgathatnék egyetlen CD-t aztán kés. [szerk: aztán ezt hazajövetel után meg is tettem, kiírtam a kint hallgatott nótákat. Most már itthon is tudom pont azokat hallgatni vezetés közben. Nem ugyanaz, mintha kint lennék, de legalább valami.. :) ]


A legutóbbi post óta történt elég sokminden. Megjártam LA-t, túl sok extra nem volt benne, strandokat nézegettem még odafelé, bele is lógattam megint a lábam az óceánba. Fürdés elmaradt, alig volt 15 fokos a víz, elég volt a lábamat széthűteni megint.


Nagyjából csak Hollywood-ot néztem meg közelebbről, bár ott se maradtam túl sokat. Kellett menni tovább Phoenix-be. Az meg kb. 500 km.. Kezdek belejönni ezekbe az éccakákba nyúló autókázásokba.


Na sz'al Hollywood. Hírességek sétányán mászkáltam egyet, van ott annyi csillag mint atom, van sok biankó is még. Így utólag belegondolva, oda kellett volna írnom magamat is x) Bár ez így, hogy hírességek sétánya, elég félrevezető. Legalább 5-6 utca tele van szórva velük.
Hogy mégis legyen valami nagyobb durranás, a Hollywood felirathoz megpróbáltam felmenni. Próbáltam előre megnézni térképen, hogy merre van, hogy lehet odajutni, beállítottam a naviban is, de amikor valami naggggyon földútra akart volna rávinni a gps, inkább nem kockáztattam. A franc se tudja, lehet h autóval tilos rámenni, meg a kocsit se akartam ideje korán szétzúzni. [szerk: ha minden igaz, akkor nem is publikus hely, csak valami szervízút megy fel arrafelé, meg zárt magánutak vannak lejjebb. Autóval nagyjából lehetetlen elég közel menni hozzá.] Mission failed, szóval irány Phoenix!


Jobban mondva először Goodyear [szerk. Phoenix egyik nyugati úgymond külvárosa], ott vettem ki egy szobát valami kellemes kis motelben. Jó ez az Amerika, van parkolóhely mindenhol, ill. motel is. Igaz hogy lehet úgy autózni több mint 100 km-t, hogy az ember egy rohadt viskót nem lát útközben, nemhogy települést, de ahol van valami élet, ott akad legalább egy motel is. Nem is túl drágák, 50-60 dolcsi környékén (néha kevesebbért is) ki lehet venni baromi jó szobákat. [szerk: akkoriban még csak 200 Ft környékén járt a dollár árfolyama. Most már inkább mondanám rájuk, hogy drágák] Hűtő, TV, wifi, saját fürdő, meg minden. Vegasban volt komplett konyhám is :) Csak sajnos pont arról felejtettem el képet csinálni.. Ja tényleg, Vegas! Tegnap (ami itt vasárnap volt) bementem Phoenix-be reggel (jobban mondva Tempe-be; oly mindegy), megvettem a gittyót, aztán weeee! Grand Canyon! :) Nem az original látogatóközpont, hanem egy pár száz km-rel közelebb Vegashoz, egy Peach Creek nevű kis településről támadtam be. Jó lett volna az "igazi" részhez elmenni, tervben is volt, de az oda-vissza még 3-400 km plusz autókázást jelentett volna, meg plusz egy napot. Akkor az már sok lett volna.


Annyi különbség van a  két hely közt, hogy itt a kanyon aljára lehet lejutni, nem a tetejére. Mindegy, szép volt ez is - lásd: képek:) De ami utak vannak erre.. duuuurva! Alig pár folton aszfalt, aztán csak kavics, meg homok végig. Állat volt, csapattam rajta mint a szar :D


 Az I93-asról kellett a régi 66-os útra átkeverednem, térkép szerint van egy rövidebb összekötő út, nem kell Kingmanig mindenképp elmenni. Na az az út van fenti képeken. Annyira nem durva, egész sima, és csak kavicsos. A legviccesebben meglepő dolog rajta egy tábla volt, hogy asz'onnya: "Árvíz esetén tilos behajtani". Na ott keresztben egy patakmeder volt az úton :D Nem volt igazán mély, meg elég széles is volt, úgyhogy nem is nagyon tűnt volna fel, ha nincs a tábla. Kíváncsi vagyok hogyan nézhet ki árvíz idején. Most porszáraz volt az egész.
Mielőtt kiértem a 66-osra, még volt egy vasúti átjáró is, ahol pont sikerült is kifognom egy (igaziból két) vonatot. 3-4 bivaly dízelmozdony, utána egy jó mérföldnyi hosszan a szerelvény, emeletesen telerakva konténerekkel. Félig meg is lehetett volna tölteni egy nagyobb tengeri teherhajót velük. Van róla video, ha sikerül, akkor majd felrakom azt is ide. Eltelt 3-4 perc mire már látszott a vonat vége, amikor észrevettem, hogy a másik irányból is jön egy. Ugyanekkora óriási böszme szutyok :D Legalább láttam ilyet is.
Meg legalább a 66-oson is autóztam egy keveset. Utána meg megint jött a ki nem épített része az útnak. A kanyon aljába egy eléggé köve-sziklás és nem túl sima út vezetett le, egy dózerrel eltolták a tájat viszonylag emészthetőre, aztán kész.


Ott már picit aggódtam a kocsi épsége, meg a visszajutás miatt, főleg, hogy kezdett rámesteledni. 10 percet nézelődtem lent, meg pár kép, meg a kötelezők, aztán indultam is vissza.
Késő este értem be Vegasba (előtte megejtettem pár karalyságos kép Hoover dam-ről), kivettem a legkirályabb szobát amit eddig sikerült, aztán éjjel 3ig mászkáltam a városban. Nem semmi egy hely :)


Nem volt túl sok időm a városra, úgyhogy még éjjel megejtettem egy sétát a központban (éjjel 3-kor voltam vele úgy, hogy most már ideje lenne aludni is :D ) Ma még egy világosban autóval körbenéztem, aztán még egyszer Hoover dam nappal is (szintén csak egy fél óra erejéig), aztán elindultam vissza Santa Rosa felé.


Most egy Beatty nevű kis városkában vagyok, kb. az isten háta (vagy inkább segge) mögött pár száz mérfölddel. Totally ass-end of nowhere.
Holnap vár rám vagy 850 km, keresztül a Sierra Nevada-n. Itt van a környéken a Death Valley is egyébként, de hááát.. nemtom. Az original híres része megint rádobna pár száz km-t az eddigiekre, lehet kihagyom. Így is elég döglött a táj, most azért nem autózok még egy nagy raklapnyit (plusz lenne pár km séta, hát azt meg most főleg felejtsétek el) hogy lássam egy konkrétan elnevezett részét a sivatagnak :D Ugyanolyan holdbéli a táj az út mellett is, jó lesz az.


Mindenesetre holnap estére megpróbálok odaérni Santa Rosa-ba, szerdán lesz még post, aztán csütörtökön irány haza.
Take care :)



5 megjegyzés:

  1. Óóóóó óóóóóó óóóóóóóóóóóóóóóóóóóó :)))

    VálaszTörlés
  2. MEGA-DISZTORZSÖN képek, atomreaktorizmus!!!
    Ja, SUHI NÉNI!!! mikor lesz buli? kéne T.-nak valami Welcome Home izé

    VálaszTörlés
  3. Ezek szerint nem lesz meglepetés, értem :D Mikor értek rá? Mi most elvileg itthon leszünk 24-ig, azt hiszem :)

    VálaszTörlés
  4. hát kb. mindegy, de valamikor most már össze kell hozni egy bulit :D

    VálaszTörlés