2010. október 6., szerda

My bonnie is over the ooooooooooooooooocean

Vasárnap.
Janem, szombat! SD Sry. Szóval ha már itt volt mindenki Chicagoból is, hát elnéztünk a fiatalsággal pár igazán szép helyre, a fiatalabbik Andrew Babochay idegenvezetésével.


Bevágtuk magunkat a kocsiba, aztán hajrá. Meg persze 20-25 perc után zurück. Egy gyors tankolás során kiderült, hogy otthon maradt az autó, meg Andrew összes papírja.


Sonoma egy jelentős bortermelő vidék, útközben lehetett látni szőlőültetvényeket szép számmal, végig a domboldalakon. Lenyűgöző a látvány :) Bár ezekent a képeken pont nincs egy se, de annyi baj legyen :D


Az első megálló a Redwood nemzeti park volt. A lényeget a hatalmas fenyők jelentik itten, bár ezek igaziból picik. 1-2 órányi autózással arrébb vannak ezeknél 4-5ször nagyobbak is.. Azért beszarás ezek tövében is ácsorogn!


A legnagyobb itt az Armstrong ezredes fedőnevű fa. Több mint 92 m magas, átmérője több mint 4 m, és kb. 1400 éves lehet. Csak alig nagyobb nálam, nem olyan nagy cucc :P


És ez még csak egy kis csipszar! Jó lenne látni élőben nagyobbat is, de oda asszem már nem fogok eljutni.


Na aztán jött a mittoménmilyennevű Beach. [szerk: Stump Beach. Csak megtaláltam végre! Gugel térképen így néz ki.] Aranyos kis parkolók a fák alatt (apropó, a Pacific highway az olyan látvány, hogy valahol félúton letettem a hajam és ott is hagytam)


Le kellett mászni 20-30 métert (van lépcső), aztán hopp! Már ott is volt a lábunk előtt a Csendes Óceán. Weeee! Megfordítva a dolgot: a lábunk volt benne az óceánban :)


Mászkáltunk pár órát ott a sziklákon, volt bőven nézegetnivaló. Néhányak bánatára, párak örömére közölném itt most, hogy nem zuhantam bele a vízbe és meg se döglöttem ilyen okból kifolyólag :P


A láblógatásról meg még annyit, hogy itt Frisco magasságában jéghideg a víz. De komolyan. 10 másodperc alatt fagyasztotta le az összes lábujjamat.. de akkoris megérte! :)


Egész túlvilági volt a látvány ahogy a párafelhők beúsztak az öbölbe. Nem tartott sokáig hogy beleéljük magunkat a Gyűrűk Ura-hangulatba.


Izönt it bjúúúútiful?? :))


Hazafelé lőttem még pár képet az autóból, mert rájöttem, hogy odafelé nem igazán tettem sokat az ügy érdekében. Pedig megérdemel ez az út pár tucat képet :)


Aggodalomra semmi ok, LA-be a parti úton fogok lemenni, ott kattintgatok még egy raklappal.


A naplementére csak azt lehet mondani mint minden másra itt: wonderful! Gyönyörűséges vörösre festi a nap a dombokat, előtte meg jókora kontraszttal az árnyékos részek.. ahh! Nem is értem mitől olyan élénk vörös a nap fénye, talán amiatt, hogy itt sokkal közelebb vagyunk az egyenlítőhöz, vagy az óceán felett a sós-párás levegő töri ilyenre ... tudja fene.


Na aztán este még egy nagycsoportos zabbantás valami mexikói étteremben is befigyelt. Hehe, finom stuff :) Jókedv, hatalmas szendvicsek -Alyssara tessékszépen büszkének lenni, megbirkózott azzal az orbitális szendviccsel :D


Élményful nap volt már megint. Vasárnapról meg annyit, hogy már fogalmam sincs micsináltunk, de tuti voltunk valamerre. Asszem vásárolgatni mentünk páran, meg lecsekkoltunk pár tucat hűtőt, és rájöttünk hogy egyik se fér be a mostani helyre. Kéne egy keveset fűrészelni a szekrény belógó lapjaiból, ez majd elválik hogyan lesz. [szerk: végül a hűtő kérdés csak eljövetelem után alakult ki. Ha minden igaz, akkor egy fűrészelés nélkül beférő gép lett véve. Legközelebb ha arra járok, akkor csinálok róla képet. Becsszó!] Reggel írok valami újat, ha lesz idő, bár elvileg holnap lesz egy kisebb városnézés bent Friscoban (ma Sonoma-t néztük meg. Na milyen volt? És yesss! Wonderful :D Of course).
Na szép álmokat!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése