Asssztarohadtélet.. Hát ez azért nem semmi. Annyi minden történt itt, hogy azt se tudom hogy a francba írjak le mindent. Viszont időm most van rá. Este van, ülök lent a szállónak a recepciójánál, van itt wifi, lehet alkotni!
A lényeg: sikerült eljutnom Londonba, az alábbi csöppséggel:
A lényeg: sikerült eljutnom Londonba, az alábbi csöppséggel:
Nem semmi hely a Heathrow se, annyi ember, meg üzlet, meg miegyéb; nálunk városok sincsenek ekkorák. Itt meg még egy Ferrari is ki volt állítva. Tax-free shopping?? :D [szerk: persze hogy nem :) Ellenben meg lehet(ett) nyerni. Angliai -meg talán simán nagyobb nyugat-európai- reptereken vannak kiállítva hasonlóan drága autók. A játék egyszerű: nem sok euroért lehet venni sorsjegyet, 1-2 havonta a sorsjegyet vásárlók közt kisorsolják az autókat.]
Hála a jó égnek azzal nem kellett szórakoznom hogy melyik terminál merre van, az 5-ösre ért be a gép, onnan is mentem tovább. Csak annyi volt, hogy az 5A-ról át kellett menni az 5B-re. Arra a kemény 200 m-re építettek ezek az angolok egy metrót.. Nice :)
A beszállókaput, meg gépet is megtaláltam, sikerült felszállnom is, úgyhogy továbbra is minden oké vala!
Technikai érdeklődő természetek kedvéért: a trasz-atlanti gép egy B767-300 -as volt.
A mellettem lévő ülésen egy finn krapek ült, a nevére már nem emlékszem (még jó, magyar nevek megjegyzésével is bajaim vannak, nem hogy finnekkel :D). Egész kellemesen elbeszélgettünk vele is, aztán néztem valami filmet, aludtam egy jót, ettem egy jó vacsorát, meg kattintottam pár képet. Pl. néhány felhőről 1-2 km-rel alattunk. Még egy picivel lejjebb pedig az a nagy kékség [szerk: ami a képen igaiból sötétszürke..] az Atlanti óceán. Szééép! :)
Apropó alattunk. Még németország felett kaptam majdnem hülyét, alig 1-200 méterrel alattunk húzott keresztül egy másik gép. Nekem kicsit túl közelinek tűnt, de hát ők tudják.. Nem mentünk neki, az a lényeg. Anglia partjairól sajnos nincs kép, mert kb. odáig végig csak felhő volt mindenhol.
"Most pedig ha balra tekintenek szart se látnak, mert pontosan onnan vakít minket pofán a nap!"
Mintha nem lett volna elég az otthoni pocsék idő, 1-2 órával a megérkezésem után NY-ba is megérkezett a legundorítóbb idő ami csak létezik. Rántottam magammal otthonról a monszunt szépen.. [szerk: igaziból az USA keleti part nem ideális turistáskodásra ősszel. Az Atlanti óceánról jönnek be folyamatosan a frontok, rengeteg esővel]
Ja igen. Még reggel otthon 2B-n lőttem magamnak egy reptéri minibusz-transzfert (kifele menet Newarkba ment a repülő), mégse úgy kezdjek kint, hogy fogalmam sincs, hogy hogy keveredek be Newark-ról Manhattanbe az éjjel kellős közepén. Tipp: ne a reptéren foglaljátok az ilyet. A pultnál egy marcona afro asszonyság posztolt (nem internetes értelemben), ő kinyomtatva kérte volna a foglalásról a papírt, én meg csak a gépemre mentettem le pdf-ben. Kérdeztem, hogy esetleg valahol ki tudom-e nyomtatni, vagy tud-e segíteni, mire közölte, hogy ez nem az ő problémája. Eeee pff. Aztán persze megoldódott a dolog, jött a sofőr (az az apró ember ott háttal a pultnál), neki meg volt valami kis PDA-ja, azon szerepeltek a foglalások. Kért egy foglalási kódot, meg nevet, rendben volt mindegyik, úgyhogy ő nem kötözködött semmit. Annál inkább vicceskedett út közben. Mókás kis fickó :) A nevére már sajnos neki sem emlékszem.
Így aztán bejutottam NY-be, becsekkoltam a hotelbe (nyugati 86. utca 345-ös szám), ami nem pont olyan volt mint képzeltem, de igaziból rossz se; majd még lövök a szobáról pár képet, legközelebb lesz az is :) [szerk: hát persze, hogy ez is elmaradt..]
Szóval. Annyira borzalmasan szép volt az idő másnap reggel, hogy csak ilyen általános helyeket céloztam be az első napra, hogy Times Square, Wall Street, Brooklyn híd, stb. Kezdtem a Times Square-en. Esőben nagyon nem az igazi :/
Főleg hogy az összes ház tetején rajta csücsültek a felhők. Na assz'em *konkrétan* ezt nevezik felhőkarcolónak. Aztán ha már Times Square megvolt, akkor irány a Wall Street. Az se sokkal izgalmasabb, és esőben is tűrhető. Csak hát tényleg, az a nyamvadt szürkeség..! Ilyen szar idő talán még otthon se volt.
Találtam egy Washington szobrot [szerk: a Federal Hall előtt, közvetlenül mellett áll a Trump Building. Ezt se tudtam még akkor], állítólag ezen a szent helyen választották meg az Egyesült Államok első elnökévé. Gratulálunk neki! :) Azért a szar idő megvolt itt is:
Filmes játékunknak pedig a következő a rejtvénye: melyik filmben volt nagy szerepe az alábbi utcasaroknak? (Jocó nem játszhat, mert ő kapásból rávágja a helyes megoldást :D A többieknek súgok picit: A nemzet aranya)
Következő célnak a Ground Zero-t választottam. Itt álltak 10 éve az ikertornyok..
Durva hogy ott helyben milyen érzések törnek rá az emberre. Egyébként az új tornyok építkezése halad, 25-30 méterre kint vannak már a földből. [szerk: a kép bal szélén látható az új One World Trade Center/Freedom Tower, akkor kb. a 20-25. emeletnél tartottak vele. És akkor még a másik épületről hittem, hogy az az új torony]
Juteszembe taxik:
Rengeteg van belőlük, és tényleg idióta módjára vezetnek. De nem csak ők, itt az emberek 99% egy ökör ha autóba kerül. Dudálnak ha kell ha nem, a felfestett sávok legjobb esetben is csak tárgyalási alapként szolgálnak, a gyalogosok meg simán mennek át a piroson (intenzív autóforgalom mellett), mégis, valahogy működik a rendszer. És a városban még dugók sincsenek.. bár ez lehet hogy azért van, mert itt alapból van kétszer annyi sáv, mint pesten BÁRHOL, meg a lámpaváltások is baromi hosszúak, meg mittom. (Van pár ezer km-nyi metró, klimatizált, tiszta, se csövesek, se ilyesmi rajta. Használható.) Nincs valakinek kéznél egy forgalomtechnikához értő ismerőse?
Közben elfogyasztottam az első new york-i reggelimet, sajtos-rántottás-bacon-ös bagel, meg egy nagy pohár ihatatlanul szar kávé. És még az volt kiírva, hogy nemzetközi felmérés alapján ez finomabb mint a starbuck-os. Hááát... Na majd azt is kipróbálom, de csak a nyugati parton. Itt már nincs idő rá :D [szerk: megvolt életem első Starbucks kávéja Santa Rosa-ban, elviteles 2-3 literes termo-kannából. És igen, az már finom volt.]
Ezután lementem Manhattan alsó csücskébe, ott vannak a kompkikötők, meg ilyesmi. Onnan már látszott egész jól látszik Roebling egyik legmaradandóbb alkotása.
Bizony, Brooklyn Bridge :) Na akkor már menjünk közelebb, hátha onnan hatásosabb, mert így távolról és esőben, ..hát szép, szép, de azért nem dobtam tőle hátast.
Hmm. Alakul.
Ööö... mondtam már hogy szar idő volt? Mindegy, ha már eddig eljöttem és rászántam az időt, akkor nem fogok még egyszer idáig elbumlizni. Nézzük meg fel lehet-é menni az hídra vajh?
Aham, fel lehet. Hirtelen nem volt egyértelmű, hogy hogyan meg merre, itt ugyanis a híd közepén van a járda/bringaút, arra kell felkeveredni. Elég magas a híd, jó hosszú hozzá a feljáró rámpa, picit távolabb kellett menni a hídtól a feljutáshoz. (Azt-a-rohadt, milyen fostos idő... Most komolyan. Eljönni azért New York-ig, hogy szarráázzak?)
Azért elég rozsdás már a cucc. A brooklyn-i oldalon fe is van burkolva, gondolom felújítás. Ja, az meg ott balra a Manhattan Bridge. Az se rossz.
Ez meg itt jobbra tekintve a szabadságszobor. ...de. Az. Ott van középen, nem látod? (Olyan széééééééép azidőőő sálálá)
Elkaptam egy helyi hülyét hogy fotózzon már le, aztán konstatálhattam hogy fél nap alatt akkora idióta amerikai fejem lett mint valami ny-i bennszülöttnek. Bár az is szerepet játszhatott ebben, hogy a kép készültekor az esernyő belseje is ugyanannyira volt vizes mint a külseje. Akkor már nem teljesen őszinte az ember mosolya.
Inkább lőttem még pár érdekes képet, pl. hogy milyen az, hogy a 10-ről kitekintve azt látjuk, hogy pont előttünk robog el egy bazinagy híd teljes forgalma. Illetve a 9-en is ugyanezt átélik, kétszintes a híd..
Csináltam képet egy metróról is, ami a föld ala... NA!
Szóval a föld ALATT megy. Hehe.. Mondjuk itt nem nehéz csinálni bármilyen képet metróról, megy föld alatt, felett, hídon át, mindenhol. New York metróhálózatáról annyit érdemes tudni, hogy elképzelhetetlenül nagy, és kb. az egész kerülhetett annyiba mint a mi 4es metrónk. Nem csoda, csak a funkcionalitásra mentek rá. Az állomások és az aluljárók viszonylag koszosak, szűk mindenhol (lépcsőlejárat az utcáról akkora, hogy 2 ember oldalazva még pont elfér egymás mellett, beengedőkapukon 100 kilo felettieknek esélytelen az átjutás, van olyan hogy 2 m széles az egész peron -annyi van a 2 iránynak ÖSSZESEN-, amiből majdnem 1,5 m-t középen elfoglal a lépcső.. eszméletlen. Viszont a kocsik jó állapotban vannak, talán picit koszosak -a régebbiek-, viszont nincsenek összepingálva, légkondi mindegyiken, stb. Megvan a feelingje a dolognak.)
Volt még rengeteg idő a napból hátra, úgyhogy elmászkáltam fotózni igazi new york-i utcaképet. 2 sarokkal odébb például a következőt:
Filmes játék 2. felvonás: na ez honnanez miez? Jocó továbbra se súg senkinek! :D [szerk: "Jóbarátok-ház" :)]
Az idő csodálatos volt még mindig, úgyhogy elindultam vissza a szállásra (a seggemből is folyt már az esővíz), de azért a Colombus Circle-nél megálltam pár kép erejéig, állítólag az is híres hely. NY-ban mi nem az..?
Volt szép idő itt is..
Bár ez még lehet hogy a Times Square környékén készült, de tökmindegy :D Viszont valamit észrevettem. Íme az alábbi kollekció:
Ezt 5 perc alatt lőttem, és a negyede se volt a felhozatalnak. Konkrétan ott a lényeg, hogy a fél világ *gumicsizmában* járt! Jó persze, nem az a drapp-fosbarna mint otthon kint a trágyában matatva, de akkoris. Aztán a szálláson a cipőm víztartalmát elnézve rájöttem hogy igazuk lehet. Gumicsizmában New York kellős közepén.. ó te jó ég! [szerk: ez a trend nagyjából akkortájt indult, pár hónap múlva meg már itthon is divat lett a gumicsizma. Mostanában meg már akár több százezres összegekért is vesztegetik némelyiket.]
Következő nap ugyanilyen szar idő volt, mászkáltam akkor is sokfelé, arról majd ejtünk szót legközelebb. Ma meg egyenesen kisütött a nap, hát egy totál más arcát mutatta úgy a város :) Kár érte, hogy csak most, mert így elég sok minden kimaradt a végén. Kéne jönni még ide valamikor... ki tart velem?
Na megyek pihizni, 4 óra múlva el kell indulnom a reptérre, addig meg még aludni is kéne.
Na megyek pihizni, 4 óra múlva el kell indulnom a reptérre, addig meg még aludni is kéne.
Puszi mindenkinek!
